Egy biztos
Egyet tudok biztosanS ez tragikus egy tudásDe nincs mit tenniEnnyi van, és ez csodás.Azt tudom csak meghalokEgy napon nem lesz majd hajnalom.Ez a nap lesz a legboldogabb,Vagy lehet tán a legkomorabb.Annyi szent, hogy nekem mindegyÚgyis eljön, bármit teszek.De még nem ér ide élni akarok!Boldog lenni, nevetni, és egy napon majd felnőni! Tököl, 2013.... Tovább »
…fekszem az úttest közepén, kicsavart testem ezer sebből vérzik, és én csak nézek ki a fejemből. Nézem a forgatagot, és hallgatom a jól ismert szirénát, az autók dudálását. Majd minden elkezd enyhülni, halkulni, homályosodni. Biztos az injekció miatt – fut át trancsírozott agyamon a gondolat, és halkan felnyögök alatta. Már majdnem elhiszem, hogy ideje álomba…
Mert ma az édesapák, mostohaapák, nevelőapák napja van. A férfiaké, akik apák lettek, akiket apának tekintenek, apaként szeretnek. Tudjuk, hogy egy apa, fia első hőse, és lánya első szerelme. Minden tiszteletem azoké a férfiaké, akik fel tudtak nőni az apaszerephez, akikben tombol az apahormon, és főként azokat illeti tiszteletem, akik nem vérszerinti gyermeküket tisztességesen…
Itt nálunk a nyuggerotthonban, úgy néz ki egy nappalos műszak, hogy van egy, azaz egy ápolónő, és egy takarítónő, sacperkb 27 imádnivaló aszaltszilvával reggeltől estig. Ha bármi rendkívüli történik először kiáltunk egymásnak, aztán ha a dolog nem kivitelezhető négyszemközt, akkor bevonjuk a főnit. Főni egy ilyen nagyon barátságos kisember – kopasz, kombináltszekrény képében láthatod…
Tegnap este felhív a barátom, és vázolja az esti terveit, miszerint átjön, megnézünk egy filmet, eszünk pop-cornt meg főz nekem bundáskenyeret kakaóval. Este 10-kor. Mondom jó, csapassuk! Szóval érkezik (este 11-kor), berakjuk a filmet, pattog a pop-corn, és bundáskenyér helyett… Nos, más tervei vannak, merthogy már késő van ugyebár főzicskézni. Na, ez ám a pasi-logika…