Empata sztorik

Fogadom…!

Hagyományos gyerek vagyok. Én még szilveszterkor szívesen teszek fogadalmakat, de már igyekszem szigorúan csakis (!) olyat, amit be is tudok tartani.   Tavaly szilveszter este azt fogadtam meg, hogy mindent elengedek. Nem görcsölök annyit a dolgokon és nem idegeskedem annyit feleslegesen. Egyszerűen elengedek. Sokáig rendíthetetlenül tartottam magam hozzá, még amikor piszok nehéz is volt, és… Tovább »

Én lettem a karácsonyi csoda

23-án éjszakai műszakban dolgoztam és mivel 25-én nappalosban, így a 24-ét (szentestét) egy nagyon nyugodt, és alvással teli napnak terveztem.Salátát kellett készítenem másnapra, és likőrt akartam csinálni a kolleganőmnek ajándékba, nem mellékesen ajándékcsomagolás is várt még rám a pihenés mellett. Gondoltam előttem az egész nap! Gondoltam…. 24-én hajnalban írtam nektek utoljára a röpke karácsonyi terveimről,… Tovább »

Karácsonyra hangolódva

Kissé eltűntem gyerekek. Tudom, tudom! Nem illik meg minden, de mégis előfordul. Igencsak sűrű ez a december, kinek ezért, kinek azért ugyebár, ha nem történik semmi extra, akkor is felgyorsulnak az események. Ilyenek ezek az ünnepek és kész! Az utolsó posztom, elég negatívra sikerült. Mesélek benne a karácsonnyal való viszonyomról, az anyámról, érzésekről, rossz érzésekről….. Tovább »

Nem tudok menni, dolgoznom kell

Rájöttem valamire a karácsonnyal kapcsolatban. Pontosabban a kapcsolatommal a karácsonnyal kapcsolatban. Imádom. Én olyan ember vagyok, aki szeretne készülődni, díszíteni, ajándékokat választani és gyártani, és csomagolni. Finomakat sütni, apró praktikákat bevetni, hogy fokozzam a karácsonyi-hangulatot. Szólna egész nap az ünnepi zene. Már hetekkel előtte elkezdenék hangolódni. Ez vagyok én. Ilyen vagyok, vagyis lennék, mert mindez… Tovább »

Rád kapcsolódva

Emlékszem volt egy időben, amikor annyira rád hangolódtam, hogy az éjszaka közepén is felébredtem, amikor te is ébren voltál.. kilométerekre.Szinte mindig tudtam, mikor vár rám üzenet tőled a postaládámban az e-mailjeim között. Bevallom, klassz volt. Klassz volt a tudat, hogy ennyire tudok rád figyelni, és hittem hogy képes vagyok segíteni az energiáim által. Ezekben a… Tovább »

Így lettél barátból haverrá

Még valamikor általános iskolában hallottam egyik tanáromtól a megkülönböztetést, miszerint a barát és a haver más-más. Belegondolva ma, már a szavaknak is érzem a súlyát, ahogy kimondom. Ki a barát és a ki a haver? A haver nem áll olyan magas “fokon” az életünkben, mint a barát. Egy haverral hülyülhetünk, szórakozhatunk, jöhetünk-mehetünk, beszélhetünk az élet… Tovább »

Bántani és veszteni

Előfordult már veletek, hogy bántottatok valakit, pedig nem is akartátok? Csak egyszerűen így sült el. Nem fizikai bántásról van itt szó, elég ha a hangunkat emeljük rá valakire. Mindig tudom, mikor lépem át a határt. Hogy hol az a pont, amikor már bántok, nem pusztán csipkelődöm. A bunkó, szarkasztikus humor erre ösztökél, én ilyen vagyok…. Tovább »

Az elveszett bizalomról

Ezerszer bizonyítottad már, hogy benned sem bízhatok meg. Pedig bíztam. Hosszú évek után, te voltál az első, akit bizalmammal ajándékoztam meg. Hiába, már látom, ebben az érzésben mindig csalódni fogok. Úgy hittem benned! Hittem, hogy őszinte leszel velem, nem titkolsz el előlem semmit, nem támadsz hátba, kitartasz mellettem. Minden ígéreted megszegted. A hátam mögött cselekedtél,… Tovább »

“Csak” egy munka

Lassan 3 éve már, hogy idősotthonban dolgozom, hogy bekerültem az egészségügybe, mégha csak a szélére is. Igen, a szélére, ugyanis a szoc.gondozó, ápolós szakmámmal én Csak sima gondozónak vagyok titulálva. És ha megvan az ápolói végzettségem, és mégis idősotthonban helyezkedem el? Akkor is CSAK gondozó vagyok? Nem szeretném ugyanarra a szintre emelni a két szakmát,… Tovább »

A végéig

Elfeküdtem a nyakam. Borzasztó, amikor nem tudod rendesen forgatni, mert amint megmozdított belenyílal a szúró fájdalom. Hát így indultam el egyik reggel a gyakorlatomra. Akkor még nem is sejtettem, hogy mi mindent tervez számomra a mai nap. Miután Piroska megtudta, hogy nyaki tájékon komoly beállások akadtak, azonnal a segítségemre sietett. Azért rendes gyerek, valljuk be…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!