Empata sztorik

Azt hiszem, most valami tényleg megszakadt. És ez érdemel pár sort. Megérdemlik az érintettek, megérdemlik az olvasók, és megérdemlem én is, hogy most kegyetlenül őszinte legyek. Előre is elnézést kérek! Lássuk, mi kívánkozik ki belőlem.. Bárcsak azt mondhatnám, hogy sokat gondolkodtam ezen az egészen, de ami azt illeti nem. Nagyon nem. Nem agyaltam azon mi… Tovább »

A képen nem Petúnia látható, csak egy azonos típusú,színű autóForrás   Petúnia, avagy az átkozott ócskavas meséje   1. Rész   *** Az az igazság, ezt nem lehet egy posztban elmesélni, mert nagyon rövid idő alatt, nagyon sok élményt/érzést tapasztaltam meg, így pár részen át fogom nektek elmesélni, mit is éltem át a jogsi szerzés… Tovább »

‘Csing’Üzenetem érkezett. Ki ír ilyenkor?E. az. Na lássuk.“Hogy vagyok?” Háát, mondhatnám az igazat is.. Sehogy. Letörten, kedvetlen, unalmasan. A szokásos kerékbe ragadva, sínylődve.“Jól vagyok. És te? Mizu?”A pasikkal nyaggat már megint. Ezt nem hiszem el! Regisztráljak valami társkereső oldalra.. Háát peeerszee, hogyne, csakis! Nem akad le a témáról. Utálom ezt. Valahogy nem állok készen rá,… Tovább »

E.-nek! Kérlek, ne olvasd el. Most egy kedves ismerősömről.. Egy barátomról szeretnék nektek mesélni. Bármennyire is ájuldozik épp a monitor mögött, merthát biztosak lehettek benne, hogy nem lépett ki, el akarja olvasni mi mindent mondok el róla! Menj már innen, na! Hagyj kibontakozni! Eddigi rövidke életem során, kevés hozzád hasonló emberrel volt szerencsém megismerkedni. Nagyon… Tovább »

Nézegetem az “írások” mappát az Asztalomon, és keresgélek. Van jó pár elkezdett, kezdetleges, befejezett írásom, aminek úgy gondolom itt van fent a helye, ide szántam/szánom. Még sem tudok dönteni. Nem akarok egyet sem befejezni, vagyis de, akarom, csak nehéz.. azt hiszem nehéz. Legalábbis nem könnyű. Érzed a különbséget? Én igen, nagyon is! Van a mappámban… Tovább »

A bántalmazás margójára,csak mert kicsit nagyon pipa lettem – Ha a problémát látjuk, nem lehetne feljelenteni a “kedves” bántalmazót?– Nem lehet.– De miért nem?– Hoó, ha annyira benne vagy menj és jelentsd fel – mondják viccesen.– Én feljelentem b@zmeg, gondolkodás nélkül – mondom teljes komolysággal. Ha a bántalmazás bármely formáját látjuk, mégis mi az, hogy… Tovább »

Mai nyulambulam gondolatok, avagy milyen az élet egy náthás nyuszival, akarom mondani idegesítő gazdival   Ez a szolga teljesen kiborít! El sem hinnétek milyen nehéz napokon vagyok túl! Először zaklat ezzel a “megfulladsz, meg vagy fázva” rizsával, majd elcipel az orvosdoktorhoz kérlek! Aki mit művel? Az hagyján, hogy megvárakoztat, mert valami érkezési sorrend van vagy… Tovább »

Láttunk egy életet magunk előtt. Egyszerű volt és boldog. Nem tökéletes, azt nem szeretjük, de persze ez is relatív. Mi csak együtt akartunk lenni, a saját otthonunkban, a gyerekeinkkel, barátainkkal, szeretteinkkel körbevéve, és egyszerűen élni akartunk. Belefér a vita, a problémák, az elúszott órák, napok, az idegeskedés valami butaság miatt. Bármi hétköznapi. Nem tündérmesét akartam,… Tovább »

Megőrültem. Azon gondolkodom, hogy valamiképp teljesen elment az eszem. Majd arra a tényre gondolok, hogy aki azon gondolkodik, hogy őrült e, az biztosan ép elméjű, hiszen egy őrült nem gondolkodik el azon, hogy őrült e. Ah, már a gondolatmenetbe is belecsavarodom! Érzem, értem, sőt tudom, hogy nem vagyok őrült, hogy az elmém tökéletesen ép, hogy… Tovább »

Egy nehéz és kitörős írás következik, mely megírása után rájöttem: így kell sz@rból várat építeni! Már egy ideje aktuális volt a munkakeresés az életemben, de nem tudtam lépni. Voltak olyan tényezők, ami miatt nem léphettem ki a munkahelyemről, mert itt meg tudtam oldani a személyes ügyeimet. Ez a személyes ügyi dolog nagyrészt kimerült abban, hogy… Tovább »