Empata sztorik

Sírj csak, ne tartsd bennMondd el, mi bántja lelkedEzen a hideg reggelen. Veled a Nap és veled a HoldNe sirasd azt, ki nincs neked ott. Melletted lépkedni, mögéd húzódniMegkaptam mindent mit tőled kaphatni. Boldogságom percében óva intettélBár nem tudtad tagadni, velem fürödtél. Lemostuk együtt a világnak árnyátNem hagytunk mást, csak a szívünknek vágyát. Ülök és… Tovább »

Itt vagy nekemFejed még rajtam vanMellemen pihen tovább csakAz ujjaimHajadba kalandozhatnakSzívemben robban ésMinden e pillanat Hallom nevetésed, émelyítIllatod párnám őrzi, míg…És én azt kívánomBár itt lennél velemÉs én szorosan öledben. Ó, az álmaimbanMagadhoz húztál, nem haboztálFülembe súgtál, olvasztottálÉn megadtam csak magamElvesztem pillanatod varázsában. Mögém léptélHalkan, csendben jöttélÁtöleltél és nem volt választásomNem is kellett már akkorTudtam… Tovább »

Pihe-puha, de jó melegminden este megkívánlak téged.Mikor este haza esem,csak rád vágyomTe vagy az, kiért testem lángol.De zuhany vár előtted,várnod kell míg tiéd lehetek.Utána vár a vacsora,ekkor már alig bírok magammal.Szemeim vérben úsznak,szívem gyorsul, lábam duzzadVárom a percet, hogy beléd bújjak,s e gondolattól tudod,még jobban megkívánlak.Betérek szobámba,reád tekintek.Valami vonz, valami hozzád bilincsel.Elnézést kérek, hogy reggel… Tovább »

Tábortűz égs szól már a dalGyuri bá a citerát pengeti, hajj.Szól a zene,fogy a bora napnyugta is megnyugvást szór.Lágy szellő simogatja a piros pofikat,fiúk a hajukba csinálnak gúny cofikat. Új dal szól a hangszerenés az ének is elhalkulGyuri bá a magyarokróllitániát fúj.Barátok vagy ismeretlen arcoka házigazda egy helyre ültet minden hangot.Szól a muzsikaviszi a szél,tán… Tovább »

Szeretnék eső lenniLágyan, cseppenként aláhullni.Végigfolyni lassan az arcodonLemosni a könnycseppet mind, csak így tudom. Szeretnék szellő lenniNyáron meleg ujjaimmal a hajadba túrni.Szeretnélek megsimítaniÉs így talán meg tudom tenni. Szeretnék hatalmas fűzfa lenniEzer karommal ezerszer hozzád érni.Árnyékos, hűs fekhely lennék,Nyáron otthont, télen tüzet adnék. Szeretnék én lenni a magasan tündöklő NapFénnyel borítanám az életed nap, mint… Tovább »

Ismerek valakit, aki a puszta nézésével szavakat csal ki belőlem.Akinek a hangja önsajnálatra késztet.Valaki, akinek az érintése éget, de az ölelése nyugtat.Aki füle többet hall, mint ami elhangzik.Aki fel akar emelni, miközben a földbe döngöl.Aki csak hallgat, és aki mindig többet mond.Aki simogat, miközben üt.Aki jobbnak hisz, mint amilyen vagyok, és nem hiszi milyen mélyre… Tovább »

Kínrímek csengenek fülemben lágyanCsak fekszem az ágyamban, párnák közé zárva.Pelyhek között testem láncra verve sínylődik,S ihletre vágyó lelkem, halkan feléd ordít.Suttogva kiabálok: Gyere már!De hiába, szavam süket fülekre talál.Szívemben folyton elviselhetetlen tűz égBár szemem mégis olyan, mint a kék ég.S egyre csak küzdelmek köröttem,küzdelmek bennemLelkem állandó békét rendel,De a szállító nem jön, tán nem is… Tovább »