Mai nyulambulam gondolatok

Mai nyulambulam gondolatok, avagy milyen az élet egy náthás nyuszival, akarom mondani idegesítő gazdival

Ez a szolga teljesen kiborít! El sem hinnétek milyen nehéz napokon vagyok túl!
Először zaklat ezzel a “megfulladsz, meg vagy fázva” rizsával, majd elcipel az orvosdoktorhoz kérlek! Aki mit művel? Az hagyján, hogy megvárakoztat, mert valami érkezési sorrend van vagy mi, de miután a jéghideg mancsaival végigtaperolja pöpp testem, belebök a kis bolyhos fenekembe egy óóóriáási tűvel és a Gazdi, nem hazudok, a gazdi az csak nézi és lefog, hogy ne ficánkolhassak! Őrület, mekkora traumát kell elviselnem pár hapci végett!

Majd hazavisz, teletöm valami gusztustalan orvossággal, amit én ki nem állhatok, elveszi a kajám, a piám, kizár a hazámból, és csodálkozik, hogy durcásan nézek rá és körmön harapom. És ez ment egy héten keresztül!

Mikor ma reggel felkeltünk, azt mondta a szolga, hogy ma már nem ad gyógysz@rt, mert nem prüsszögők, viszont cserébe fertőtleníti a helyem. Nem tudom ez mit is jelent pontosan, de teljesen szétbombázta a kecóm! Nem hiszed el, mit művelt! Még belül a házam faláról is lekaparta a szőröm, ami olyan jól szigetelt már! Most kezdhetem elölről az egészet.

Minden tiszta büdös és vizes, és még azt sem engedi, hogy körül nézzek rendesen. Mindig rám förmed, hogy “mit csinálsz?”, meg “ne mássz oda be”, meg kétségbeesik hogy “jaj, ne rágd meg”. Megáll a nyúl esze!

Aztán folyton folyvást az én “picike úristenemet” emlegeti, amikor nem tetszik neki valami “rosszaságom”. Nem tudom ki lehet az ipse, de igazán bemutathatná már.

A gazdi teljesen ki van akadva, hogy nem eszem az utóbbi időben a szénát úgy, ahogy azt ő elvárná. Valami ipari mennyiséget emleget, hogy kéne fogyasztanom, de ennek ellenére én most kb. semmit ahhoz képest, és miért nem? Egyfolytában ezt kérdezgeti, hogy miért nem eszem. Mentségére szóljon már mindenféleképp felkínálta nekem. Azt mondja, nagyon bánja, hogy nem tanított meg beszélni, amikor még kicsi mákvirág voltam. Nem tudom mit jelent ez, de olyan szomorú arcot vág, hogy már majdnem megsajnáltam az előbb, amiért a múlt hétvégén képen prüsszögtem és ő is náthás lett. De nem is érdekel, szenvedjen csak, ha már ilyen sokknak tesz ki napok óta! Legalább nem kell több orvosság!

Na megyek, megnézem mit művelt a kérómmal. Teljesen átrendezte, meg beszőnyegezte, és ha ez még nem elég, megint meg akarja azt is határozni, hogy melyik sarokba pisilhetek! Már így is zaklat a vedlés miatt, és folyton fésülgetni akar, most még ez is! Most szólj hozzá!

Meg kell neki mutatnom, én hogyan akarom berendezni a telket. Istenem, ennyi munkát tesz a nyakamba szombat délután, amikor én nem akarok mást, csak nézelődni az ablakon kifelé és elégedetten kajakómába zuhanni!

Néézd meg, erre elkezdi fotózni a kis bolyhos fenekem! Kész vagyok tőle! Azt hiszem, ideje lehúgyoznom már ezt a szolgát, hogy tudja ki az úr a házban..
Még szerencse, hogy cuki vagyok. Sosem haragszik meg rám, csak azt az úristenemet emlegeti.. 😊

Tetszett ez a bejegyzés? Kérlek oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a továbbiakról, iratkozz fel oldalt a Blogkövetésre!

Az Empatasztorikat a Facebookon is megtalálod. Várlak szeretettel, csatlakozz hozzánk!