Empata sztorik

A bántalmazás margójára,csak mert kicsit nagyon pipa lettem – Ha a problémát látjuk, nem lehetne feljelenteni a “kedves” bántalmazót?– Nem lehet.– De miért nem?– Hoó, ha annyira benne vagy menj és jelentsd fel – mondják viccesen.– Én feljelentem b@zmeg, gondolkodás nélkül – mondom teljes komolysággal. Ha a bántalmazás bármely formáját látjuk, mégis mi az, hogy… Tovább »

Mai nyulambulam gondolatok, avagy milyen az élet egy náthás nyuszival, akarom mondani idegesítő gazdival   Ez a szolga teljesen kiborít! El sem hinnétek milyen nehéz napokon vagyok túl! Először zaklat ezzel a “megfulladsz, meg vagy fázva” rizsával, majd elcipel az orvosdoktorhoz kérlek! Aki mit művel? Az hagyján, hogy megvárakoztat, mert valami érkezési sorrend van vagy… Tovább »

Láttunk egy életet magunk előtt. Egyszerű volt és boldog. Nem tökéletes, azt nem szeretjük, de persze ez is relatív. Mi csak együtt akartunk lenni, a saját otthonunkban, a gyerekeinkkel, barátainkkal, szeretteinkkel körbevéve, és egyszerűen élni akartunk. Belefér a vita, a problémák, az elúszott órák, napok, az idegeskedés valami butaság miatt. Bármi hétköznapi. Nem tündérmesét akartam,… Tovább »

Megőrültem. Azon gondolkodom, hogy valamiképp teljesen elment az eszem. Majd arra a tényre gondolok, hogy aki azon gondolkodik, hogy őrült e, az biztosan ép elméjű, hiszen egy őrült nem gondolkodik el azon, hogy őrült e. Ah, már a gondolatmenetbe is belecsavarodom! Érzem, értem, sőt tudom, hogy nem vagyok őrült, hogy az elmém tökéletesen ép, hogy… Tovább »