Ezerszer bizonyítottad már, hogy benned sem bízhatok meg. Pedig bíztam. Hosszú évek után, te voltál az első, akit bizalmammal ajándékoztam meg. Hiába, már látom, ebben az érzésben mindig csalódni fogok.
Úgy hittem benned! Hittem, hogy őszinte leszel velem, nem titkolsz el előlem semmit, nem támadsz hátba, kitartasz mellettem. Minden ígéreted megszegted.
A hátam mögött cselekedtél, bajba kevertél. A szemembe hazudtál, tagadtál. Meg sem próbáltad elmagyarázni, menteni a menthetőt, egyszerűen hazudtál, becsaptál. Könnyű dolgod volt, már látom.
Te sem bízol bennem, ne is tagadd! Nem fogadsz bizalmadba, tartod a három lépést. Mégis hogy várhatod, hogy így én is megnyíljak neked?
Igen, buta voltam! Kedvességed behálózott és úgy láttam, hihetek neked.
Hányszor derült ki, hogy igazam volt, nem bízhatok benned. Hányszor játszottál velem, és nem válaszoltál nekem. Most már tudom miért. Ezzel is redukáltad hazugságaid számát.
Itt vagyok ismét, a bajban, a pácban, a fájdalomban. Egyedül, mikor is megszólal telefonom, a te csengőhangoddal. Tudni akarod, hogy vagyok.
Félredobom a telefont. Nem akarok rólad hallani. Hagyj békén!
De nem bírok el agyam szüntelen zakatolásával. Le akarlak rázni, csak hogy válthassak veled mégis pár szót.
Sikerrel járok. Eltűnsz.
Pedig úgy hiányzol! Úgy hozzád bújnék, hogy végre kisírhassam magam! Ám hiába! Felhasználnád ellenem zuhogó könnyeim.
Miért nem bíztál meg bennem? Nem kellettem.
Most belepusztulsz a tudatba, hogy nem kellesz nekem. Valahogy kezdelek elfelejteni. Igyekszem meggyőzni elmém, hogy az meggyőzhesse szívem, ne bízzon benned! Csak fájdalmat okozol.
Jöttél és elsöpörtél. Magaddal vitted minden bizalmam.
Talán sosem tér majd vissza..
Tetszett ez a bejegyzés? Kérlek oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a továbbiakról, iratkozz fel oldalt a Blogkövetésre!
Az Empatasztorikat a Facebookon is megtalálod. Várlak szeretettel, csatlakozz hozzánk!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: