Elmesélném

Számomra az igazi szerelem, mikor csak van, elönt és élvezem. Nem kell világgá kürtölnöm, csendben benne élhetek, élek. 

Persze, nem azt mondom, én is szívesen áradozom szívem hercegéről. A férfiról, aki magáénak tudhatja testem, lelkem, mindenem. Aki az enyém, akivel közös jövőt tervezhetek, akivel a napjaimat töltöm, és akinek már a gondolata is felvillanyoz. Aki mindig a fejemben jár, akinek érzem az illatát szüntelen, akinek lopott pillanataimban üzenhetek. Aki egészen egyszerűen, az enyém!

Szóval igen, szívesen mesélek Róla. Szívesen elmesélem hol voltunk a hétvégén, mit csináltunk, mit bohóckodott velem, min viccelődtünk, miről beszélgettünk, milyen volt vele lennem.

Mosolyogva, felfűtve áradozom róla, rólam, rólunk. De nem mindenkinek. Nem akárkinek.

Ez az a dolog az életemben, amit hét lakát alá vagyok képes zárni, ha valaki eljátssza az effelé irányuló bizalmamat. 

Vagy szimplán látom, hogy nem érdekli. Vagy tudom visszaélne az információval. Vagy tudom, hogy iszonyat pletykás, kevergetős, rosszindulatú tud lenni akár. Aki kiforgat mindent. Vagy aki nem hisz nekem, nem hisz bennem, nem hisz bennünk. Aki nem fogadja el a boldogságom, a bánatom, a szerelmem, az érzéseim kinyilvánulását, legyenek bármilyenek is. Aki meg közömbös, annak minek meséljünk?

Ha valamit megtanultam, akkor az a magán-magán-legmagánabb életem védelme. Hogy védjem magam, és az érintetteket.

Pedig szívesen mesélnék róla. Olyannak is, akinek tudom, már nem mesélhetek, mert a fent említettek valamelyike.

Szívesen elmesélném, hogy voltunk az állatkertben és pacsit adott egy majom. Vagy hogy pop-cornnal dobáltuk meg egymást a moziban a film végén. Hogy belenyomta a fagyit a képembe, csak hogy megcsókolhasson hirtelen, csak úgy, mégis okkal. Hogy gyereket tervezünk és már a neveken gondolkodunk. Hogy milyen esküvőre gondoltunk. Hogy hol szeretnénk lakni. Mik a terveink a munkánkkal, a házunkkal, a közös jövőnkkel. 

Hogy egyszerűen szeretem, amikor felébredek, és egy édes üzenet vár rám Tőle. Hogy kaptam tőle egy Darth Vaderes kulcstartót és mennyire imádom, és hogy magának egy rohamosztagosat vett, mondván az fehér, az a jófiú, enyém pedig a rossz, a fekete, és pont nem számítanak a tények, miszerint ez nem így van. 🙂

Szeretném elmesélni, hogy voltunk hajókázni. Hogy megülte a vásárban a műbikát. Hogy íjászkodni tanított.

Hogy Ő az első, akit lepisilt a nyulam! Apám, sosem pisilt le senkit, erre bemutatkozik, hogy ő ilyet is tud.

Szívesen megmutatnám milyen szexi a rózsaszín, epres köntösömben, és mennyire imádom, hogy ezt veszi fel, amikor kimegy cigizni. Hogy kávé néven patkánymérget készít. Nem fogom elmesélni, hogy megborotváltam, és nem vágtam el a torkát közben.

Hogy mennyi közös hobbink van. Mennyire hasonlít a gondolkodásunk, és hogy mik vonzanak minket. Hogy mennyire egy rúgóra jár az agyunk.

Szívesen elmesélném, hogy sétáltunk a tóparton, hogy voltunk a szállodában és beültünk a szaunába, és milyen kellemes volt.

Hogy voltunk repülni, siklani, vitorlázni. Hogy pillangós sárkányt vett nekem eregetni.

Szívesen mesélnék róla, milyen nehéz főzni neki, mert nem eszik meg semmilyen zöldséget. Hogy mennyit győzködtem, hogy valamit megkóstoljon, és hogy hogy ízlett neki.

Elmesélném a kritikáit, a véleményét mindenről, amiben egyet értek vele, és amiben nem. Hogy milyen okos, és milyen jól meglát dolgokat. Hogy mi mindenre hívja fel a figyelmemet.

Elmesélném. Ha olyan valaki lennél, akiben megbízhatok. Akinek szívesen elmesélném. Akivel szívesen kibeszélném.

De úgy tűnik, nem olyan vagy. Úgyhogy a boldogságunk megmarad csak nekünk. Majd lesznek mások, akikkel megoszthatjuk örömeinket, bánatainkat, akikkel kibeszélhetjük mindennapjainkat.

Te pedig azt sem fogod tudni, vagyunk e még mi, vagy már csak én és ő.

De nem is számít tudja e bárki. Nekünk a kis világunk maga a mennyország. Innentől kezdve mégis számíthat bármi? 🙂

Voltál már olyan kapcsolatban, ami titokban volt?
Vagy csak bizonyos emberek előtt némultál el a témát illetően?

Tetszett ez a bejegyzés? Kérlek oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a továbbiakról, iratkozz fel oldalt a Blogkövetésre!

Az Empatasztorikat a Facebookon is megtalálod. Várlak szeretettel, csatlakozz hozzánk!