A legnagyobb hazugság

Boldogság.
Kinek mit nyújt,
s mi marad?
Vajon mi okozza,
s meddig tart?

Egyszerű kérdések
tekergős válaszok.
Gyermek elől e igazat
örökre elzárod.

Sötét van, félelem uralkodik
Árnyalakok játszanak,
A szobámból kitekintve
Téged már nem látlak.

Hiányzol. Szemed ragyogása,
mely kék fényt hordoz
most eltűnt.
Szürke lepel alá menekült.

Elmentél. Itt hagytál.
Rám nem is gondoltál?
Tudtad mekkora vágyam,
hogy szívem dobbanása suttog
S mégis!
Meghaltál, hogy meghalhassak.

Te szörnyeteg fentről az égből!
Látod, hogy szenvedek.
Élni nélküled
gyötrelem a szívemnek.

Nem is tudom hogyan kell,
hisz mindig itt voltál.
Amint változott életem kereke,
te is belebújtál.

Láttalak és féltem.
Féltem e percet, mert tudtam.
Fénylő kék szemedben
halálom láttam.

Elmentél.
Távoztak a boldog percek.
A tükörben most csak
egy összetört özvegy.

Várlak még. Este nyolc
és én várom, hogy bejöjj és lefeküdj mellém.
De vége, nem vagy már.
Ágyamba is csak a halál jár.

Álmatlan fekszem a végtelen sötétségben.
Kereslek.
Szikraként még megtalállak, érzem.

Forró a testem, takaróm éget,
Nélküle viszont
nem érezlek téged.

Édes gyötrelem, mi
fejemben láz.
Átölelsz még érzem,
vigyázol reám.

Reggel magányos szív
mi magához tér.
Felkelve várom, hogy
utánam kél.

Nem jön senki,
egyedül vagyok.
Rádöbbenek én is,
e helyzet… ez való.

Kilépek az ajtón,
a világ előttem hever.
Rózsával a kezében
egy ifjú gyermek teker.
Kék pillantása
reménnyel csillan,
Apját látom benne.
Karom szorosan zárja,
védi, mint egykor
te engem.
Az égre pillantva nyomok
homlokcsókot gyermekünkre,
és ígérem, én mindig itt leszek vele!

2014.02.13.

Tetszett ez a bejegyzés? Kérlek oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a továbbiakról, iratkozz fel oldalt a Blogkövetésre!

Az Empatasztorikat a Facebookon is megtalálod. Várlak szeretettel, csatlakozz hozzánk!