Valaki, akárki, bárki

Ismerek valakit, aki a puszta nézésével szavakat csal ki belőlem.
Akinek a hangja önsajnálatra késztet.
Valaki, akinek az érintése éget, de az ölelése nyugtat.
Aki füle többet hall, mint ami elhangzik.
Aki fel akar emelni, miközben a földbe döngöl.
Aki csak hallgat, és aki mindig többet mond.
Aki simogat, miközben üt.
Aki jobbnak hisz, mint amilyen vagyok, és nem hiszi milyen mélyre is zuhanhatok.
Van aki kezet nyújt, hogy felsegítsen.
Olyan is akad, ki csendet kíván, mégis minden nap rám talál.
Van aki azt mondja szeret, de ezt senki nem hiszi el.
Van ki gyűlöl, mikor mosolyog, és látszik hogy hazug e kedves bók.
Megesik a sajnálat, ha nincs aznapra jobb kínálat.
Egy ártatlan találka, hol kiderül a hátsó szándék ára.
Magasra, a magasba emel, onnan hullok alá, egy hulla az égből, ezer darabka száll.
Száz és egy mese, hogy mennyire fájt, egy történet marad fent, mi kitalált.
Mint a moly és a lámpás, ez valaki szerepe.
Vonz s éget, sebet gyógyít miközben tép fel.
Száz ember, száz sztori, mind itt van köröttem.
S gyilkossá leszek, mert csak egyet viszek tova az új évbe.
Még most lezárom, van aki hátra hagyja.
De van aki folytatja majd, ha a nap úgy kívánja.
Azt mondják a legjobb védekezés a támadás. 
Bocsáss meg, de nem emelek ellened sort már.
Elpusztítom belül, csírájában tépem ki.
Mert valaki azt mondta, így kell tenni.
Újabb lap, újabb sor, írtam már teneked.
Porosodhat polcodon könyvem még eleget.
Nem látod, nem láthatod, bárányfelhőt köréd.
Takarjon, torzítson eme gyönyörű kép.
Könnyek arcomon, könnyek valaki arcán.
Cseppenként egy ok, mit valaki kitalál.
Letörölném szívesen, adnék én ha lehetne.
De valaki mindig más, percre pontosan változik e társ.
Valaki még hisz, valaki még ad.
Valaki elvesz, és valaki tart.
Mindig más akar, senki nem tesz.
Valaki üzeni, bárki hihet benned.
Bárki aki én, valaki aki te.
Mindenki elveszít, senkit nem engedsz közel.
Közelbe be, a kerteden át.
Házad ablakán osonva vág át.
Valaki betör, van ki besétál.
Másnak ajtót nyitsz, mikor ott Senki áll.
Mennyi arc, mennyi vágy.
Látom valaki mégsem kiált.
Más nem érti, döbbenten áll.
Tönkre tesz engem, aki kíván.
Más vagyok, ki vagyok, akárki, senki.
Valaki azt hiszi, ezt még megértheti…

2016.12.31.

Tetszett ez a bejegyzés? Kérlek oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a továbbiakról, iratkozz fel oldalt a Blogkövetésre!

Az Empatasztorikat a Facebookon is megtalálod. Várlak szeretettel, csatlakozz hozzánk!