Tábortűz ég
s szól már a dal
Gyuri bá a citerát pengeti, hajj.
Szól a zene,
fogy a bor
a napnyugta is megnyugvást szór.
Lágy szellő simogatja a piros pofikat,
fiúk a hajukba csinálnak gúny cofikat.
Új dal szól a hangszeren
és az ének is elhalkul
Gyuri bá a magyarokról
litániát fúj.
Barátok vagy ismeretlen arcok
a házigazda egy helyre ültet minden hangot.
Szól a muzsika
viszi a szél,
tán a távoli faluban is hallja a legény.
Már sötét az ég,
elbújt a Nap
hajnalig már nem látja senki sem azt.
Én is indulok
nyugovóra térek
bár a zeneszótól egy darabig még éberek élek.
És ki tudja, lehet hogy kiülök még,
elvégre jó a társaság,
Aludni ráérek,
s tehetek róla, hogy reggel
már máshogy éljek.
Miszla, 2012.07.14.
Tetszett ez a bejegyzés? Kérlek oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a továbbiakról, iratkozz fel oldalt a Blogkövetésre!
Az Empatasztorikat a Facebookon is megtalálod. Várlak szeretettel, csatlakozz hozzánk!