Itt vagy nekem
Fejed még rajtam van
Mellemen pihen tovább csak
Az ujjaim
Hajadba kalandozhatnak
Szívemben robban és
Minden e pillanat
Hallom nevetésed, émelyít
Illatod párnám őrzi, míg…
És én azt kívánom
Bár itt lennél velem
És én szorosan öledben.
Ó, az álmaimban
Magadhoz húztál, nem haboztál
Fülembe súgtál, olvasztottál
Én megadtam csak magam
Elvesztem pillanatod varázsában.
Mögém léptél
Halkan, csendben jöttél
Átöleltél és nem volt választásom
Nem is kellett már akkor
Tudtam ez a döntés csak mi jó nekem
Meghódítottál, minden nap, minden percben.
De a szívem nézd mára oly nehéz
Darabokban hever, látom én
És aki ragaszthatná
Nincs nekem itt ő már
Az idő is elrohant vele.
Gyere ide hozzám
Súgd fülembe
“Még nincs vége
Egy nap majd újra enyém lehetsz
Addig légy erős nekem
A szíved tudom, nekem tartogatod
Csak az enyém
De nem kell megállnod
Lépj egy nagyot
Tovább, én majd csendben várok
Nem kell nekem hagynod…
És a fejem, lassan
Melledre hajtom, ott pihenjen
Szíved dobbanását hallgatom én
Bár itt maradhatnék veled még
Kezed hajamban,
Gyengéden húzod
Nem kell félned
Végre biztonságot érzek
Magamba szívom illatod
És már a mennyekben is vagyok.
És mögéd lépek
Utoljára egyszer
Megcsókollak
Ellopom a percet
Később adom neked
Még ha egy napra életre kelek
Máris a tiéd leszek.”
2017.01.21.
Tetszett ez a bejegyzés? Kérlek oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a továbbiakról, iratkozz fel oldalt a Blogkövetésre!
Az Empatasztorikat a Facebookon is megtalálod. Várlak szeretettel, csatlakozz hozzánk!